Sok-sok évi kivitelezésben eltöltött tapasztalataim alapján kijelenthetem, hogy az épület körül keletkező különböző vizek, úgy mint az esővíz, a szennyvíz, az ivóvíz, a rétegvizek és néha a talajvíz okozzák arányaiban messze a legtöbb épületsüllyedést, majd az abból fakadó szerkezeti repedések létrejöttét.
Mivel ez a leggyakoribb süllyedési ok, ezért kiemelten és részletesen kell vele foglalkozni.
A sok száz megsüllyedt, majd általunk megerősített épület esetében szinte mindenhol találtam elhanyagolt állapotú esővíz elvezető ereszt és lefolyó csövet, lyukakkal, toldási hibákkal vagy teljesen hiányzott az ereszcsatorna.
Vagy "csak" annyi volt a probléma, hogy az esővízet nem vezették el a ház falától legalább 3-4 m-re , hanem egy rövid kis kiköpő idom révén pont a ház fala mellé folyt ki, ahol vagy volt járda, vagy nem.
Ha volt járda, akkor már több darabra szét volt törve, nagy repedésekkel, amelyeken úgy át tudott szivárogni az esővíz, ugyanúgy a ház tövét eláztatva, mintha ott sem lett volna.
Ha nem volt járda, akkor nondjuk egy agyagos, részben vízzáró talajnál eső után ott állt mindig egy nagy tócsa, amíg le nem szivárgott a talajba a víz.
A következő általam készített kis ábra segítségével szeretném mindenkinek érthetően elmagyarázni, hogy mi az a süllyedés, miért jön létre és ebben az esővíznek miért van ekkora szerepe, miért mindig ott keletkeznek ezek a repedések az épületeken, ahol vélhetőleg korábban sok vizet kapott.
Az ábrán az látható, hogyha a fal mellett kifolyó esővíz valamilyen vízelvezetési hiba miatt átszivárog a járda repedésein vagy ha nincs járda, akkor egyszerűen leszivárog az alap melletti talajrészekbe.
Az alaptest alsó síkjának két szélétől lefelé húzott kb. 45 fokos piros szaggatott vonal jelképezi a teherviselő talajtömböt.
Az épület terhei ebben a talajtömbben adódnak át a teherviselő talajnak, itt oszlik szét a hatalmas terhelés egy lefelé szélesedő, piramishoz hasonló talajrészben.
Minél nagyobb ez az alsó felület, annál kisebb a terhelésből származó talajfeszültség, ezért nem süllyed el egy épület a talajban.
Ha ezt megértettük és elfogadjuk, akkor világossá válik, hogy miért következik be egy épületsüllyedés.
Azért, mert ha a valamilyen hiba miatt lefelé szivárgó esővíz eléri ezt a külső, zöldre festett teherhordó talajtömböt és bele szivárog, akkor a víz miatt pl. egy agyagtalaj (Magyarországon az épületek nagy része agyagos talajon áll) megpuhul, elveszti a nyomó szilárdságát.
Mivel az esővíz általában a külső oldalon szivárog le, hiszen ott vannak a lefolyók, ezért a teherviselő talajtömb külső része puhul meg, a belső csak ritkán. Ezért még egy korlátolt, minimális alaptest dőlés is bekövetkezhet (a ránehezedő fal és terhei gátolják a nagyobb dőlés kialakulását.
Ez pont olyan, mint amikor nyáron egy agyagrögre lépünk, akkor kibicsaklik a bokánk, olyan kemény. De ha ősszel, az esőtől elázott és természetesen megpuhult agyagrögre rálépünk, akkor az szétlapul a talpunk alatt. Pont ez történik egy épülettel is, ha vizet kap a teherhordó talaj, belesüllyed a felpuhult , szétlapult talajba a saját súlya miatt.
Azt hiszem így lehet a süllyedést, mint káros épületmozgást a legérthetőbben leírni.
Ez maga a süllyedés.
Sokan azonnal megkérdeznék, hogy akkor mi van a talajvizes területen álló épületekkel?
Semmi különös, ha az a vízmennyiség az alapozás minden pontján azonos, ugyanannyi vizet kap a talaj mindenhol. Ilyenkor is süllyed egy épület, csak minden pontján egyformán.
Ha egy süllyedés egyenletes, akkor nincsenek a szerkezetben emiatt feszültségek, ebben az esetben nem keletkeznek repedések, észre sem lehet venni, mert nagyon lassú és kismértékű folyamat.
Akkor van nagy probléma és persze repedések, ha ez a süllyedés nem minden ponton ugyanannyi ami a lefolyó csövek környékén a leggyakoribb (sok m2 csapadékát gyűjtik össze és vezetik le egy helyen, a lefolyó csőnél), akkor lépnek fel feszültségek az alapokban, falakban és keletkeznek a repedések. Az egyik rész menne lefelé. követve a talaj összenyomódást, a másik része meg nem akar lefelé menni, mert nincs oka rá. Ezért a süllyedő rész húzná magával a nem süllyedő részt, s mivel a falazatok nem szeretik a húzó feszültségeket, ezért elrepednek.
Pont a húzási irányra merőlegesen, ezzel megmutatva a süllyedési helyet: pl. a sarki lefolyócsövet!