A következő városi legendákat hallom, olvasom a leggyakrabban.
Ezeket szeretném megcáfolni és eloszlatni.
1., Az alapok alatt üregek, rések vannak, amelyeket ki kell valamivel tölteni, hogy ne süllyedjen tovább az épület.
Ez nem igaz!
Több száz vagy ezer alap feltárása, kiásása után ezt határozottan kijelenthetem, hogy általában nincsenek ilyenek az alapok alatt.
Ha lennének, akkor az alap rövid időn belül bele süllyedne ebbe az üregbe, mivel nem tud a levegőben lebegni.
Nem fogja megvárni, hogy valaki kitöltse azt az üreget, kitölti azt az alap. S akkor az a feltételezett üreg a felette lévő falon jelenne meg. Vagy legalább is egy nagy része. Ugyanis a süllyedés miatt keletkezett rések, repedések az építési munkahézagok között is létrejönnek ,csak alig láthatóak. Pl. az alap és a főfal közötti szigetelő rétegnél. Ezek összzárása, összepréselése nem lehetséges semmi mással, csak a sajtolt mirocölöppel.
2. A megsüllyedt, esetleg még kifelé is dőlő alapokat mellébetonozással kell megtámasztani.
Ez az egyik legveszélyesebb hiedelem és természetesen ez sem igaz.
Nagyon nem az!
Még jelentős károkat is tudnak vele okozni, ha úgy készítik el, ahogy a legtöbbször látom.
Hogy miért? Mert az a vállalkozó, akiknek esetleg nincs meg a megfelelő statikai ismerete , úgy gondolja, hogy a gyorsabb munka érdekében egy markolóval vonul fel, kiemeli a földet az alap mellől a megerősítendő szakasz teljes hosszában, egy kicsit kézzel még alá is ásnak az alap alá, maximum a feléig ásnak alá , mert ilyen csekély mélységben (20-30 cm) jobban nem lehet beásni, nem érnek be jobban, készítenek bele gondosan valamilyen vasalást, kengyeleket, hosszvasakat és pár óra alatt kibetonozzák.
Tehát, hogy mindenki érzékelje, 5-10 m hosszon egyszerre kiszedik az alap mellől a földet és félig alóla is, vagyis amíg a vasalás elkészül, megtörténik a kibetonozás és legalább egy kicsit megköt a beton, addig ez a hosszú épület alap félig a levegőben (az alap alól a teherhordó talaj fele ki van emelve!!), áll 1-2 napig, ezen a kevés (fél keresztmeteszű) föld darabkán áll, ahol a felére lecsökkentett teherhordó talaj keresztmetszet miatt, hirtelen kétszerese lesz a talajt terhelő nyomás.
A talaj állapotától függően vagy gyorsan összenyomódik és tovább süllyed a ház vagy kiomlik, ledől az a külső oldaláról a megtámasztását elvesztő kis talajtömb és leomlik az épület ezen része. Csak az anyagok türelmének és tartalékjainak köszönhető, hogy nem lesz belőle mindig tragédia.
Az egészen biztos, hogy ez a munkavégzés közben a kezdeti süllyedés tovább növekszik és így a módszer az eredeti célját nem tudja teljesíteni, nem csökkeni fog hanem növekedni a süllyedés!
Nem olyan régen Erdélyben egy kollégium egyik szárnya ezért omlott le teljesen, ott is kivették mellette a földet.
Arról pedig már nem is beszélve, hogy egy alapot nem mellé, hanem alá kell alapozni, ha már ezt a módszert választják az alapozás megerősítésére. Az alap az alsó síkján és nem az oldalán adja át a talajnak a terhelést.
Lefelé, nem oldalt.
Ha Önnek egy vállalkozó mellébetonozásra ad ajánlatot, akkor kérem, hogy kérdezze tőle, hogy szakszerűen, szakaszonként akarja-e kivitelezni, kézzel kiemelve vagy géppel egyszerre a teljes hosszon?
Ha az utóbbit válaszolja, akkor kérdezzen rá azokra amiket leírtam, hogy tudja - e a statikát, nem szabad szabad szabadon lévő földpartra bízni a terhelés felfételét, de ezt a földet a felére lecsökkenteni, pedig TILOS! Meg hogy szeretné-e a fél házat újraépíteni? Ha azt mondja, hogy szakaszonként, akkor sem árt azt ellenőrízni, de egyébként meg eszébe ne jusson ilyen munkát megrendelni. Semmi haszna nem lesz és még újabb süllyedést is okozhat.
Ennél jobban már nem tudom lebeszélni erről az embereket.
Hogy miért gondolják ezek a "vállalkozók', hogy az alap ki akar dőlni, s ezért akarják oldalról megtámasztani, azt megtalálják ezen a honlapon "Az alapmegerősítések fajtái" menűpontban vagy elmondom telefonban. Nem akarom ismételgetni ugyanazokat a dolgokat.
Hogyan és mikor lehet az utólagos aláalapozást (nem a melléalapozást!!) szakszerűen, egyszerre mindig csak kis 1,0-1.2 m-es szakaszokban elkészíteni az az "Egyéb szerkezetmegerősítések" menű, almenűjében megtalálják.
3. Az esztétikai repedésekkel nem kell foglalkozni, azok nem okoznak gondot.
Annak biztosan nem, aki mondja vagy építetette.
Szerintem pedig semmi esztétikus nincs egy repedésben. Minden repedésnek oka van, még a kövér vakolaton keletkező pókhálószerű repedésnek is. Annak az, hogy kövér (sok cementtel készült) volt a vakolat.
Az összes többi repedésnek is van valamilyen oka. Elég sokféle. Ezeket megtalálja a honlapomon részletesen.
Egy statikus szakértőnek az a feladata - azért bíznak meg benne, mert szakértő - hogy megállapítsa lehetőleg pontosan a repedések okát. Ha kell, akkor egy feltárás után, ha kell akkor mintavétel, talajvizsgálat után. De kell egy pontosan körülhatárolt, érvekkel alátámaszható, a hozzá nem értők számára is érthetően elmagyarázható ok.
És azt meg kell szüntetni, különben ismét meg fog ugyanott repedni. Hiába javítgatják,hálózzák kapcsolják össze valamivel, glettelik le.
Komolyan gondolja valaki, hogy egy vékony kis műanyag háló, meg glettanyag meg tudja fogni egy épület mozgását, ha az tovább akar süllyedni? Több tíz tonnát?
Ez az esztétikai repedés egy nem túl régi kifejezés.
A rossz munkát végző kivitelezők takaróznak vele vagy a szakmájukat nem elég alaposan ismerő szakemberek.
4. Itt bizony drénezni kell! Mondják.
"A rosszul megépített drénezés"-ről az "Az épületrepedések 10 fő oka" menűpont ötödik almenűjében találni róla részletes leírást. Mi soha nem fogunk ilyent készíteni. Mármint úgy ahogy manapság készülnek.
Nem a drénezéssel magával van gondom, hanem azzal ahogy mostanában készítik a vállalkozók.
Azon az oldalon leírom mi a gond a mai "megoldással". Röviden az, hogy az nem egy megoldás, hanem egy működésképtelen rendszer, a spórolás jegyében.
Lyukacsos csőben nem folyik a víz hosszában (ezt mindenki tudja, mégis betervezik és ha nem oldják meg a talajban lévő vagy oda bejutó víz odavezetését, oda kényszerítését (pl. egy lejtős vízzáró réteggel vagy fóliával) , akkor abból egy csepp víz sem fog a végén kifolyni.
Kipróbáltam egy videón, a Youtube csatornámon is látható és a megadott oldalamon is.
A csapból direkt ráfolyattam a vizet a cső egyik résére, a következő alsó résen kifolyt belőle a víz. A végén pedig egy csepp sem jött ki.
Na, nem mintha én ezt nem tudtam volna, csak szerettem volna másoknak is bemutatni.
Kijelenthetem határozottan, hogy egyetlen dréncsőben sincs vízszivattú vagy vízmágnes. Ami víz a talajba jut, de nem pont a cső fölött, az bizony mellé megy. A gravitáció miatt. Ami véletlenül eltalálja a csövön lévő pici lyukat, az meg alul a következőn kifolyik.
Akkor ha rosszul készítik el az egész rendszert!
5. A sarok pántolás a megoldás . Mondják sokan.
Az soha nem az!
Egy megsüllyedt, megrepedt épület általában azért reped meg, mert megsüllyedt. Az épület belesüllyed a teherhordó, alap alatti talajba.
Ott lent, az alap alatt.
Erre valaki azt mondja fent a koszorúnál vagy lejjeb meg kell erősíteni a házat acél pántokkal. Hogy nehogy szétessen. Arra lehet, hogy jó, ha teljesen körbeér, mint mondjuk egy koszorú. De mit segít azon, hogy az alap és vele együtt elsüllyed a ház egy rossz talajban?
Szépen meghalni, arra jó.
6. Megsüllyedt a padló és a rajta álló válaszfalak elrepedtek. A megoldás: el kell bontani az egészet, kicserélni a feltöltést, azt jól meg kell döngölni és újra fel kell építeni az egészet. Parkettázással, gázszereléssel, burkolással.
Csábító megoldás ugye? Hatalmas költségek, rengeteg munka és pár év múlva kezdődik előről. Ha így csinálnák.
Nem biztos, hogy ez a legjobb és legolcsóbb megoldás. Az "Egyéb szerkezet megerősítések" menűpontban erre is találni részletes leírást "A padló és válaszfal süllyedéskor vert vagy sajtolt cölöp".
Az indoklás röviden: a teljes bontás és újra építés munka során hiába tömörítik az padló alatti ágyazatot vagy talajt, akár mivel tömörítik, abban maradni fog 5-10 % hézagtényező, ami pár év alatt ismét süllyedést fog okozni ilyen klímaváltozásos időszakban.
Ha sajtolt cölöpöket készítünk a padló alatt a válaszfalak vonalában, fontos csomópontokon, akkor normális aljzatbeton esetében,jó eséllyel vissza lehet emelni a lehajlást, ki lehet egyenesíteni a meghajlott padlót, össze lehet a válaszfal repedéseket is zárni. Nem kell a fél lakást elbontani. Ez is sok és bonyolult munka, de jóval kevesebb, mint az első megoldás.
7., Földrengés okozta a repedést vagy a gépkocsi forgalom.
Pont csak az Ön házán, pont az egyik sarkánál (ahol egész véletlenül van egy esővíz lefolyó cső) és máshol nem az egész utcában. Ott nem volt földrengés.
8., Kövér agyag (érzékeny a vízre és a szárazságra) van a ház alatt.
Pont úgy, mint az előző pontban. Véletlenül csak az egyik sarok alatt van kövér agyag. A ház többi része alatt nincs, sem az egész telken. Csak pont az esővíz lefolyónál.
9., Hőtágulástól repedt meg a koszorú alatt a fal. Télen-nyáron, hidegben, melegben egyformán repedve marad.
Nem lehetséges, hogy esetleg van egy nagyon nagy fesztávolságú födémszerkezet (több mint 6 m) , amely ebbe a koszorúba van éppen vasalással, mereven bekötve és megtekerte a koszorút a nagy fesztáv miatti födém lehajlás? Főleg, ha nincs felette már súly (pl. még egy szint falazata) , amely megakadályozná ezt az elcsavarodást?
10. A legjobb most jön: a föld rezgéseitől repedt meg a sarok.
Ugyanaz, mint előtte. Csak az egyik sarka volt érzékeny a föld rezgéseire. Csak az rezgett.
Ha Ön házán repedés keletkezett és valaki az utolsó 4 esetet jelöli meg a repedés okaként, akkor az illető felkészületlen ebben a témakörben, kérje meg , hogy a megjegyzéseimet cáfolja meg, a saját véleményét pedig részletesen és érthetően indokolja meg.
Ha az első hat esetet javasolja, akkor meg nem tanácsolom a leírtak alapján a munka megrendelését.
Remélem tanúlságos volt a leírás, bár nekem és a balfogások elszenvedőinek sajnos már késő, nem segít rajtuk és őszintén sajnálom, ha valaki belefutott valamelyik esetbe. Amit csak remélni tudok, hogy ha valaki ezt végig olvasta és esetleg hasonló eset fenyegeti, akkor talán tudtam segíteni valamennyit az illetőnek. Ha csak egy embernek is segített, már akkor is mégérte nekem ez a sok munka.
Viszont ha maradtak valakinek még kétségei egy megoldás kapcsán vagy rászánná magát egy végleges megoldásra, akkor nyugodtan hívjon fel, elmagyarázom még részletesebben a felmerülő problámákat és a megfelelő megoldást,
A telefonos konzultáció nálam mindig ingyenes és Budapesten, Pest megyében a helyszíni szóbeli szakvélemény , munka felmérés is.
Kőrösi István okl. szerkezetépítő mérnök
GEOTERV KKT 2014 Csobánka, Ady Endre utca 69.
Tel: 06 20 9764 681 E-mail: korosigeoterv@gmail.com
YouTube: Repedések, Kőrösi István stikus kivitelező mérnök