Utólagos, szakaszos aláalapozás

Mikor lehet javasolni az utólagos, szakaszos, kézi aláalapozást?

Általában olyan esetekben, amikor egy meglévő alapozási síkot valamilyen okból mélyebbre kell levinni pl. pince padló süllyesztés vagy nem elég mély alapozásnál a fagyhatár elérése érdekében esetleg emelet-tetőtér beépítés esetén a teherbírás növelése miatt mondjuk szélesebb, mélyebb alaptestre van szükség.

Süllyedés esetében nem javasolnám ezt a technológiát, hanem 

inkább a sajtolt cölöpözést !

Azonban a fent felsorolt esetekben miért  jó megoldás az utólagos aláalapozás? 

Több indokot is fel tudok sorolni.

1., Minden talajfajta esetében alkalmazható , ellentétben pl. egy talaj stabilizálással, amely kötött (pl. kövér agyag) talajok esetében egyáltalán nem  hatékony.

2., Az aláalapozással a szokásos alapozási mélységhez képest sokkal mélyebbre kerül az alapozási sík, ami kedvező sok szempontból:

• 2.a.A mélységgel növekszik a talaj teherbírása
• az épület egyenletes, természetes süllyedése időben lelassul (minden épület süllyed az
• idő függvényében, ez egy természetes folyamat, s nincs belőle semmi probléma, ha az
• az épület minden pontján azonos mértékű).
• Repedések általában a nem egyenletes süllyedés esetén keletkeznek, pl. esővíz
• kimossa a talajt az alap alól valahol.
•  
• 2.b. A csapadékvíz lejutása az alapozási síkig nehezebbé válik, mivel mélyebbre kerül.
• a nedvességre érzékeny alaptest alatti agyagos talajok nem kapnak annyi vizet, mivel
• mélyebbre kerül az alaptest alsó síkja és így nincs állandó változásban a talaj, nincs
• duzzadás vagy kiszáradás ,talaj repedések, ami legtöbb esetben felelős a későbbi
• szerkezeti repedésekért.

3., Az aláalapozás során a munkába vett meglévő alapszakasz teljes feltárása

megtörténik , így láthatóvá válik az alaptestek állapota vagy az esetleges repedései, s az

aláalapozással együtt ezek a repedések is kijavíthatóak.

4., Az aláalapozás során feltáródnak az esetleges alaphibák, gyökerek,

rossz, laza visszatöltések, s megszüntethetőek lesznek, elkerülve a későbbi károkat.

Megjegyzem, hogy a munkáink során egyébként nagyon ritkán találkoztunk 

szemmel is észrevehető üregekkel, résekkel, kimosódásokkal. Nagyon sok

szakember úgy gondolja, hogy a süllyedések oka az alap alatt a víz miatt keletkezett

üregek, rések. Nincsenek  üregek, rések a megsüllyedt alapok alatt. Több száz kiásott alap tapasztalata alapján kijelenthetem. Felpuhult, nyomószilárdságát elvesztett taherhordó talajok vannak. 

Hát akkor mégis miért süllyednek mégis az épületek, kérdezhetnék sokan? 

A válasz: agyagos talajok esetében a különböző eredetű vízek hatására az agyag

megpuhulása, s ezáltal a nyomószilárdság elvesztése , a szemcsés talajok (pl.

homokos talajok) esetében pedig a nagyon finom szemcsék kimosódása miatti talajszerkezet lazulás.

5., Az aláalapozással létrehozott alaptest - köszönhetően az általam kifejlesztett vasalási

módszernek - végigmenő, folyamatos vasalással fog rendelkezni, pótolva ezt a korábban

esetleg nem elkészített fontos szerkezeti elemet.

Megjegyzem, hogy az alaptestek vasalása nem kötelező, nincs ilyen előírás, de ha van

vasalás az alaptestben, akkor az egészen biztosan nehezebben fog elrepedni , eltörni

egy süllyedés esetében.

6., A vasalás miatt a szakaszosan elvégzett munka ellenére nagy teherbírású, folyamatos, talpgerenda jellegű alaptest jön létre, komoly mélységű alapozási síkkal.

 

Az utólagos aláalapozás sokszor jó megoldás lehet egy kisebb mértékű süllyedés megállítására is, de nem mindig!
Süllyedések, szerkezeti repedések esetén a korábbi menüpontban ismertetett sajtolt cölöpözés a tökéletes megoldás!
Minden eset más és gyakran csak talajtömörség vizsgálat (dinamikus verőszonda) , alapfeltárás és legalább egy szóbeli  statikai szakvélemény elkészítése után lehet eldönteni, hogy mi a helyes megoldás.

Kérjen tőlünk először egy helyszíni szemlét, alapfeltárást, esetleg egy talaj szondázást, legalább szóbeli statikai szakvélemény elkészítését, s a kapott adatok alapján egy hozzávetőlegesen pontos árajánlatot tudunk készíteni a munkára.
A talaj és alapfeltárást Ön is elkészíthet az útmutatásom alapján, ezzel is költség megtakarítás érhető el.

Az alapfeltárás sok mindenre választ tud adni, s egy feltárás utáni árajánlat sokkal pontosabb végösszeget adhat, mint egy feltételezésen alapuló árbecslés.

Az utólagos aláalapozás egy bonyolult és nagy gondosságot, szakértelemet kívánó, kényes munka.

Ezt mindenképpen szakkivitelezővel kell elkészíttetni. Házilagos kivitelezés katasztrófával  végződhet, mint ahogy egy általam ismert esetben végződött is.

Konkrétan valaki egy sarok pillért akart aláalapozni és kiemelte a pillér alap

alól az összes földet. Persze, hogy az alaptest leomlott, mert nem maradt

alatta föld, szerencsére a pillér be volt kötve felette egy koszorúba, így az nem

omlott le, hanem ott lógott felfüggesztve.

Az aláalapozást általában csak kb. 1 m-es szakaszokban lehet elkészíteni. Ennél nagyobb szakaszon kivenni a talajt az alap alól már veszélyes lehet!!

Gyakran látok olyan terveket, ahol 1,5-2 m-es aláalapozási szakaszokat terveznek. Úgy hogy nem készül előtte alapfeltárás, tehát fogalma sincs a tervezőnek arról, hogy miből van az alap.

Ez egy nagyon helytelen gyakorlat, mert pl. régen sok esetben az alapok kőből vagy téglából készültek, s ilyen anyagú alap egyszerűen leomlik, ha ilyen hosszú szakasz alól kiemelik a földet.

Különösen az a gyakorlat nagyon veszélyes és a kivitelezőtől nagyfokú felelőtlenség, amikor egy alaptest mellett teljes hosszában úgy emelik ki a földet - mondjuk egy munkagéppel, mert az ugye gyorsabb, mint kézzel - hogy még az alapasík alá is leásnak és hosszú napokra, hetekre ki van szolgáltatva az időjárás viszontagságainak az alap alatti teherhordó talajréteg, a hőségtől kiszárad ez a nagyon fontos talajrész, kipereg az alap alól a föld vagy ha eső éri, akkor kimosódik az alapon lecsurogva vagy megpuhul.

Ez egy teljes katasztrófához is vezethet, ha sokáig úgy marad ez az állapot, az alap alatti talaj törését, leomlását okozhatja. Ilyenkor a vakszerencsén vagy az épület teherbírási tartalékain múlik, hogy leomlik -e ez a falszakasz.

Ezt a fajta felelőtlen munkát pl. drénezéskor vagy az alapok védelmét célzó drénlemez vagy egyéb szigetelő lemezek beépítésekor is mef lehet figyelni vagy konkrétan gyorsított ütemű szakaszos aláalapozáskor. Ezt a munkát nem lehet gyorsan elkészíteni, ehhez idő és szakemberek kellenek.

Az alaáalapozás elkészülte után Ön egy végigmenő koszorú szerű vasalással ellátott szilárd, teherbíró alaptestet kap.

Az utólagos aláalapozás hozzávetőleges költsége a nagy kézimunka igénye miatt

meglehetősen magas, kb. 120-150.000 Ft/fm. Ez az ár nagy mértékben függ a talaj

fajtától, az aláalapozás szükséges mélységétől és a szélességétől.