Az ezen az oldalon látható speciális esetek szintén gyakran okoznak süllyedéseket, repedéseket, ezek közül nem tudunk vállalkozni mindegyik eset javítására , megerősítésére.
Nézzük meg a következő rajzon ezeket az eseteket.
1., Túl nagy fesztávolságú födémek.
Ezzel az esettel egy másik oldalamon is részletesen foglalkozom, az egyéb szerkezetmegerősítések oldalon, a lehajlott födémek visszaemelése aloldalon.
Azért ott, mert ilyen esetekkel már sokszor találkoztunk és ezeknél eredményesen tudtuk alkalmazni a födém lehajlás visszaemelését és alátámasztását sajtolt mikrocölöpözéssel.
Röviden összefoglalva a nagy fesztávolságú monolit (helyszínen betonozott) vasbeton födémek és az előregyártott vasbeton gerendás, béléstestes födémek lehajlása pont azért jön létre, mert a szokásosan alkalmazott építőanyagok általában 4-5 m fesztávolságig használhatóak nagyobb (káros mértékű) lehajlás létrejötte nélkül. Benne van az elnevezésben az ok. Nagyon nagy a fesztávolság.
Ennél nagyobb, 5-7 m-es fesztávoknál, már nagyon komoly lehajlások alakulnak ki, s minden olyan szerkezeti elem (válaszfal, kandalló, burkolat) amely a födémen áll, megy le vele együtt és jelentős repedések keletkeznek.
A Magyar Szabvány rendelkezik a megengedett lehajlás mértékékével kapcsolatban, az építmény rendeltetése és egyéb praméterek függvényében általában L/ 150-200 körüli értéket enged meg a szabvány.
Az L a támaszközt jelenti, egész pontosan az úgynevezett nyomatéki nullpontok közötti méretet, de ezt most a nem szakembereknek nem részletezem, nem fontos számukra, a szakembereknek pedig illik tudni, hogy ez mit jelent.
Mondjuk egy 7 m fesztávú födémnél az adott terhelésre kb. 6,0 m körül lehet a két nyomatéki nullpont közötti távolság, akkor az előző esetnél e, max = 600 cm/200 = 3,0 cm a megengedett lehajlás, ami azért elég sok. Minden esetre a Szabvány ezt az értéket megengedi és sajnos nem nagyon foglalkozik a lehajlás miatt keletkező esetleges esztétikai problémákkal, ami lehet pl. egy válaszfal, vagy csempe repedés.
Mivel a lehajlás általában a födém középső részén a legnagyobb (egy parabolához hasonló a lehajlott alakja), ezért a válaszfal repedések is ott keletkeznek, jellegzetes vízszintes és ferde (közép felé emelkedő irányú) repedés képpel.
A repedésekre áll itt is az a megállapítás, hogy repedésre állított merőleges nyilak, itt is a repedés okozója, a lehajlott födém közepe felé mutatnak, árulkodnak.
Mivel egy födémnél az igénybevételek értéke nem lineáris az alkalmazott fesztávolsággal, hanem négyzetesen növekszik, ezért nem mindegy, hogy egy fesztáv 4,0 m (a négyzete 16) vagy 7,0 m ( a négyzete 49) , vagyis nem egészen kétszeres fesztáv növekedés több, mint háromszoros igénybevétel növekedést okoznak, a lehajások tekintetében pedig még többet.
Sajnos a lehajásokkal szemben nem sok lehetőség van javításra.
Alapvetően a lehajlás oka az, hogy nem a fesztávolságnak megfelelő vastagságú födémeket terveznek, építenek (lehet, hogy a Szabványnak megfelel, így a tervező keze tiszta). 6,0 m-es födémet nem lehet 18-20 cm vastag monolit lemezzel nagy lehajlás nélkül megépíteni, ilyenkor a méretezéstől függően 25-30 cm vastagságú födém kellene, akkor sokkal kisebb lenne a lehajlás és sokkal kevesebb probléma lenne ebből.
A belekerülő vasalás extrém növelése nem vezet eredményre, az csak a szilárdságra hat, de a lehajlásra nem. Ezért vezetnek zsákutcába az úgynevezett szénszálas alsó megrősítési próbálkozások, mert azoknak a kis vékony lemezeknek nincs jelentős inercia növelő hatásuk.
Egy nagy fesztávolságú födém építése során csak a megfelelő (extrém vastag) födém vastagság nyújtja a szükséges biztonságot. Természetesen a statikus által kiszámolt megfelelő vasalással együtt.
Ha ez nem történt meg a tervezéskor, akkor abban az esetben ha van lehetőség megerősítésre (pl. pincében, garázsban) , ahol van rá elég hely , ott a födém visszaemelésével és oszloppal való alátámasztással lehet megerősítést, stabilizálást készíteni. Ennek leírása szerepel a korábban említett másik menű aloldalon.
A födém visszaemeléshez nagyon jól használható a sajtolt mikrocölöpözés!!
2., Az előző eset nagyon speciális változata a nagy fesztávolságú födém lehajlásánál a külső homlokzaton, a koszorú alatt megjelenő vízszintes repedés.
Ezzel is sok esetben találkoztam, a legtöbbször több szintes nagy társasházak legfelső szintjén, vagy egyszintes nagy belső terekkel megépített új, luxus épületeknél!
Mi a közös a két esetben?
Az, ami a rajzon a 2. szám mellett látszik, a födémet lezáró, körbefogó koszorú elfordulása a lehajlás miatt.
Ez a koszorú elfordulás, csavarodás akkor tud létrejönni, ha nagy a fesztávolság, nagy a lehajlás, a födém mereven be van fogva ebbe a koszorúba és a koszorú felett már nincs nagyobb súly (pl. még egy szint) , amely leterhelné a koszorút és nem engedné elfordulni.
Erre a jelenségre én sem olyan régen kb. 10-12 éve jöttem rá, amikor volt egy csomó nagy magasságú , több szintes társasház szakértésem, ahol mindig ugyanazt láttam, csak a legfelső szinten lévő koszorú alatt jelentek meg a repedések, lejjebb nem, pedig ugyanaz volt az alaprajz. A szakemberek közül nem sokan azonosulnak velem ebben a kérdésben , általában hőtágulásra és hasonlókra gyanakszanak, de ezek a repedések általában a sarkok körül jelennek meg, ahol nagyobbak a keletkezett feszültségek és úgynevezett feszültségcsúcsok alakulnak ki.
Ezt a jelenséget többször is modelleztem 3D-ben az AXIS statikus számító programmal és az is azt hozta ki, hogy a födém lehajlások a sarkok körül "felhajlások" lesznek, ellentétes előjellel, vagyis ha a sarkok nincsenek leterhelve (pl. nincs rajta még egy szint) akkor azok felemelkednek, mivel a födém alakváltozása miatt megcsavarodik a koszorú is.
Ennek a javítására sincs sok lehetőség, illetve csak elég költséges megoldások vannak: födém visszaemelés, alátámasztás oszloppal vagy rá kell építeni még egy szintet, de csak akkor ha az alapozás elegendő hozzá és ott persze már ügyelve a sokkal vastagabb födém vatagságra.
3., A tetőtéri térdfal repedései.
Ez nem annyira gyakori probléma, mint az előzőek, de azért jópárszor találkoztam ilyen jellegű repedésekkel.
A jelenség okát elég egyszerű megmagyarázni.
Tetőtér beépítéses építkezésnél takarékossági okból már nem építenek fel teherhordó falakkal egy teljes szintet, hanem csak 0,5-1,5 m közötti magasságú úgynevezett térdfalakat, az alatta lévő szint folytatása képpen.
Ezt a kis falat merevíteni szükséges, mert az erre a falra építik rá a tetőt tartó talpgerendát és a tető ferde síkja miatt, annak súlyából és a meteorológia terhekből (szél és hó) keletkezik egy elég komoly nagyságú, a tető síkjávak párhuzamos , ferde , kifelé mutató erő. Ez a ferde erő kifelé akarja tolni a talpgerendát és vele együtt a térdfalat is. Ezt az erőt csak egy nagyon erős vasbeton szerkezet képes ellensúlyozni és még a földszint feletti födém koszorújának is át kell adni ezt a terhelést.
Ezért kell a térdfalakat függőleges vasbeton oszlopokkal merevíteni, amelyeket erős vasalással kell ellátni és be kell kötni az alatta lévő földszinti koszorúba. Ezeket a kis oszlopokat méretezés alapján kb. 2-2,5 m-ként kell elkészíteni és a felső végüket egy újabb lezáró koszorúval kell összefogni.
Nagyon fontos, hogy az egész szerkezet vasalása elég erős legyen és a födém koszorúba a bekötés szilárd, teherbíró legyen.
Ha ez a szerkezet gyenge (kis méretek, rossz betonminőség, gyenge vasalás) akkor ettől a tetőből átadódó ferde erőből ezek a kis oszlopok főleg alul, a bekötésnél elrepednek , eltörnek, de az összekötő felső koszorú is elrepedhet.
Ennek a hibának a javítása nagyon nehéz feladat, de nem lehetetlen. Lehet az oszlopokat utólagosan megerősíteni pl. acélszerkezettel, de problémás az alsó szilárd bekötés, esetleg befúrt beragasztott betonacél tüskékkel megoldható. A vasalást pedig pl. a Brutt-Saver technológiával lehet megerősíteni.
4., Támfalak repedései.
Ezzel a témával csak röviden foglalkozom, mert mi nem foglalkozunk támfalak javításával, szakember hiány miatt.
A támfalak problémája a nevükből ered. Nekik kellene a mögöttük lévő nagy földtőmeget megtámasztani. De ha az már elméletileg is rosszul készül el, akkor semmi esély arra, hogy a feladatukat ellássák.
A hazai gyakorlatban nagyon sokszor látok olyan esetet, hogy jön egy kőműves vállalkozó és munkagéppel készít egy árkot, kb. 60 cm mélyet, azt némi vasalással ellátja, kibetonozza, majd mielőtt megkötne a beton beleszurkálnak nagyjából a leendő támfal tengelyében egy sor 10-12 mm-es betonvas bekötő tüskét. Utána ráfalaznak 30-as zsalukőből egy falat , 2-3 m magasat , megint belekerül némi vasalás, meghosszabbítják a tüskéket, de csak a tengelyében, esetleg két soronként elhelyeznek két szál 8-as vízszintes vasalást, majd kibetonozzák a falat és közlik, hogy kész a támfal.
Nem túlzok, tényleg így készül a támfalak 60-70 %-a. Semmi méretezés, semmi statikai ismeret, csak úgy rutinból, mert mindig így szokták máskor is.
Aki ért hozzá az tudja, hogy mi ezzel a probléma és nem így építi meg, aki nem tudja, annak elmagyarázom.
A támfal mögötti földtömegből keletkezik egy kissé lefelé és a támfal felé mutató erő, ezt hívják földnyomásnak. Igen a földnek van nyomása, mint egy folyadéknak, de ez talajtól és tömörségtől függően változó, de van. Az a ferde piros nyíl a 4. kis ábrán.
Ez a ferde erő el fogja repeszteni a sima falként és nem támfalként megépített falat. El fog repedni alul az alap felett és függőlegesen is több helyen a hosszától függően. Rosszabb esetben pedig felborítja az egész falat, a ferde erőből keletkező forgató nyomaték, de az is előfordul, hogy az alaptest is elfordul, felborul a fallal együtt, bár ez nehezebben következik be, mivel az alapot a föld azért valamennyire megtámasztja.
Gyakran látható garázs lejáróknál, hogy mindkét, ilyen szerkezettel megépített "támfal" befelé, a lejáró felé dől befelé, néha 4-5 cm-t is.
Hogyan készül egy szakszerű támfal?
Régebben hatalmas falvastagságú úgynevezett súlytámfalakat építettek, amely a nagy súlya miatt nem borult fel.
Ma már mérnökök által méretezett szögtámfalakat terveznek és építenek, nagyon erős vasalással merevítve. Ezek a szögtámfalak egy nagy L vagy egy fordított T betüre (fejjel lefelé) hasonlítanak, jellemzően legalább 30-40 cm vastag szerkezeti vastagsággal. Az L betű alsó szárára ránehezedő földtömeg segít abban, hogy ne tudjon felborulni a szerkezet, az erős vasalás pedig biztosítja, hogy ne törjön el a tövében. Az L betű alsó szárát úgy kell méretezni, hogy elegendő földtömeg kerüljön rá.
Ez egy nagyon költséges és komoly munka, csak kiváló szakemberekre szabad rábízni a tervezését és kivitelezését.
Mint ennek a bekezdésnek az elején írtam mi nem foglalkozunk támfalakkal, de megtisztelő megkeresésük esetén szívesen elmondom telefonban ezzel kapcsolatban is a részleteket és tudok ajánlani felkészült kollégákat a feladatra.
Ha szeretne kapcsolatba lépni velem, akkor legalább az
elérhetőségét mindenképpen adja meg kérem, hogy minél
előbb felhívhassam Önt!
Ha nem adja meg a telefonszámát vagy az E-mail címét, akkor nem
tudom visszahívni vagy válaszolni. Sokan gyakran csak a lakcímet adják meg,
de a mai internetes világban a levelezés már nagyon ritka és persze sokkal
lassabb is úgy a kapcsolatfelvétel.
A kapcsolat felvétel gyakran néhány órán belül is megtörténhet, mivel sokszor megnézem napközben is az E-mail-jeimet.
Ha képeket is tud vagy szeretne küldeni, akkor kérem inkább egy E-mailt szíveskedjen küldeni.
A sok és jó fénykép felgyorsítja a probléma megoldását, segít abban, hogy már a tárgyalásunk első fázisában esetleg meg tudjam mondani a süllyedés, a repedések lehetséges okát, az esetleges javítási technológia kiválasztását, vagy akár egy első költségbecslést. Ha felhívnak telefonon, akkor elmondom szívesen, hogy milyen fontos fényképek szükségesek a probléma pontos megismeréséhez. A repedések helye, iránya, száma sok információt elmond annak, aki ismeri a természetüket
Ha nincs ideje vagy lehetősége egy E-mailt megírni , akkor kérem hívjon fel
Mobil: 06-20-9 764581
E-mail: korosigeoterv@gmail.com
Youtube csatornám: (51) Repedések,Kőrösi István statikus mérnök kivitelező - YouTube