1., Előkészítő vizsgálatok, számítások, szakvélemény, tervezés
Egy megsüllyedt alap megerősítése előtt mindig ajánlatos egy valamilyen szintű egyszerű talajvizsgálatot (pl. dinamikus verőszondázást) és alapfeltárásokat készíttetni. Ezekre a megelőző, előkészítő vizsgálatokra sokszor nem szívesen adják ki a pénzt az emberek, holott nagyon fontos szerepük van.
A vizsgálatok választ adnak olyan kérdésekre, hogy milyen a meglévő alaptest állapota, mélysége, szélessége, anyaga, szilárdsága, milyen talaj van az alapozási sík alatt, milyen tömörségű, van- e talajvíz, mekkora a becsült teherbírása.
Ezen adatok birtokában lehet megállapítani, hogy mi okozhatta a süllyedést, mi várható ha nem avatkozunk közbe, milyen megerősítési módszer alkalmazása lehetséges.
Az alapfeltárás arra is választ adhat, hogy ha nagyon gyenge a meglévő alaptest minősége (könnyen bontható beton vagy rakott kő alap) akkor kell-e egy előzetes alapcsere vagy erősítés, köpenyezés a cölöpözés megkezdése előtt.
A dinamikus verőszondával pedig ki lehet "tapogatni", hogy kb. milyen mélységben találunk kemény, terhelhető talajt, milyen mélységig kell legalább lesajtolni a cölöpöket.
A vizsgálatok alapján meg lehet tervezni a megerősítést, méretezni lehet az új alapozást, meg lehet határozni az anyagát, méreteit, kiosztását.
S végül az elkészített tervek, számítások alapján lehet készíteni egy viszonylag pontos, korrekt, részletes árajánlatot a megerősítésre.
Alapfeltárás készítése egy megsüllyedt belső válaszfalnál. Jól látható a csekély mélységű alaptest.
Külső főfalaknál gyakran 1-2 m mélyre is le kell ásni és sokszor még az a mélység sem elegendő, mivel vízleszivárgás vagy kiszáradás miatt még ilyen mélységben is mozog a talaj.
2. A sajtoláshoz szükséges indító gödör kialakítása
Az utólagos aláalapozáshoz hasonlóan egy kb. 1 m hosszúságú szakaszon első lépésként le kell ásni a meglévő alaptest alsó síkjáig.
Meg kell vizsgálni, hogy az alaptest milyen állapotban van, kellően homogén, kellő szilárdságú-e, alkalmas-e a sajtolás során fellépő erőhatás felvételére.
Ezen a munkán nem volt elég teherbíró a meglévő alapbeton, helyenként kis erőhatással bontani lehetett a morzsalékos betont. Ezért a sajtolás előtt egy úgynevezett köpenyezéssel kellett előbb az alaptestet ellátni.
Ezen a képen a köpenyezés részére készítik el az aláásással a földmunkát.
Meglévő, gyenge alap köpenyezés zsaluzása. A köpeny a cölöpözendő, de gyenge alap alatt aláásással készül el, mint egy hagyományos aláalapozás, egy nagyon erős 16 mm-es hosszvasalással . A köpenyezés a sajtolás során fellépő nyomóerőt nagy felületre osztja szét és így a felette lévő meglévő alaptest nem törik vagy reped el a sajtolás során. Van olyan eset is, amikor egyszerűbb vagy olcsóbb a gyenge, rossz minőségű alaptestet ezen a szakaszon elbontani és "kicserélni" egy új, nagyszilárdságú alaptestre. Ennek is hasonló, nagyon erős vasalása van mindig.
A kész köpenyezés a kizsaluzás után. A beton megkötése után (nyáron 1-2 hét, télen 3-4 hét) lehet csak a cölöpözés alatti földet kiemelni és a sajtoláshoz szükséges indító gödröt kiemelni.
A földmunkát kézzel kell elvégezni az alaptest alatt.
3.,Cölöp sajtolás
A cölöp sajtolást a kiásott indító gödörből végezzük.
Először egy kúposra lehegesztett acélcsőből készített cölöphegyet sajtolunk a talajba egy hidraulikus sajtoló hengerrel.
A sajtoló hengert az alaptest alsó síkja alá támasztjuk, jelen esetben a köpenyezés alsó síkja alá és az épület súlyát, mint ellensúlyt felhasználva sajtoljuk le a talajba a cölöp elemet.
A következő elem egy sima csődarab, amelyet ráhegesztünk a kúpos kezdő elemre.
Addig folytatjuk az eljárást, amíg az emelő henger a cölöpre támaszkodva meg nem emeli az alapot és az épületet. Ha sikerül az alapot visszaemeni az látszani fog az alap és az alatti lévő talaj között keletkező kis hézag megjelenésekor.
A képen egy kb. 500 cm hosszú, elkészített cölöp van.
A cölöp elkészítése után a cölöp végét még nyomás alatt feltámasztjuk az alap alá, kivesszük alóla a sajtoló hengert , betonacél vasalást helyezünk el az elkészült cölöpbe , bezsaluzzuk és nagy szilárdságú betonnal kibetonozzuk.
Ezután már csak a kizsaluzás és a föld visszatöltése van hátra.
A tömörítést 5-10 cm vastag rétegekben készítjük, hogy a lehető legjobb tömörséget érjük el a visszatöltéskor.
Azonban még így is előfordul - rosszul tömöríthető talaj esetében - hogy hónapok múlva után tömörödés zajlik le.
Ezért azt szoktam javasolni, hogy a felbontott járdát csak hónapokkal később betonozzuk vissza, s akkor is bevasalva, a falba tüskézéssel bekötve és dilatálva. Ha a Megrendelő nem tud vagy nem akar annyi időt várni (érthetően rendet szeretne a háza körül), akkor különböző áthidaló és beragsztott bekötő vasalásokkal meg lehet oldani, hogy a visszatöltött talaj utótömörödésekor a visszabetonozott járda szakasz ne süllyedjen meg.
Minél szélesebb járda készül, annál jobban védi az alapokat a beszivárgó csapadéktól. Egy 1 m széles járda már kellő védelmet nyújt, de javasolni szoktam hosszirányú folyóka készítését és a végén a víz elvezetését az épülettől.
Semmiképpen nem javaslom Viacolor burkolat vagy kulé kavics terítés készítését szilárd járda helyett, mert azok átengedik a csapadékot!
GEOTERV KKT 2014 Csobánka, Ady u.69. Tel: 06-20-9764-581 E-mail: korosigeoterv@gmail.com
YouTube: Repedések,Kőrösi István statikus mérnök kivitelező - YouTube