A sajtolt cölöpözés előnyei címszavakban 17 pontban
1. A fal repedéseket össze lehet nyomni, össze lehet préselni, a megsüllyedt faldarabot vissza lehet emelni az eredeti helyére.
2. A sajtolt cölöp minden esetben saját magát teszteli: ha emel, jó, ha nem emel, tovább kell a cölöpöt lefelé sajtolni.
3. Minden munkafolyamat jól látható, ellenőrízhető, mérhető, méretezhető, sőt érezhető.
4. Nagyon rossz talajoknál is alkalmazható, feltöltés, kövér agyag, törmelék, mindegy, mert átmegy ezeken a rétegeken a cölöp.
5. 100 %-os, végleges, tartós megerősítés. Soha nem fog többé megsüllyedni a megerősített rész. Soha nincs garanciális panasz.
6. Kis helyigénye van a munkának, a gépeknek. Egy furgon nagyságú autóban a felszerelés nagy része odaszállítható.
7. A munkát sok évtizedes kivitelezői tapasztalattal rendelkező statikus mérnök irányítja. Gyakorlott, profi munkásokkal.
8. Minden cölöp egyben alap és talaj feltárás is. Látható az alap anyaga, mérete, állapota, a talaj jellege, állapota.
9. Egy megkezdett szakaszos aláalapozás - ha pl. rossz alatta a talaj - könnyen folytatható sajtolt cölöpözéssel.
10. Nagy mélységbe, gyakran 5 - 8 m-re levisszük a terhelést, egészen a teherbíró talajig.
11. A cölöp sajtolás függőlegesen, a megsüllyedt alap alatt, annak pont a tengelyében történik. Nem mellette. Nem ferdén.
12. A cölöp lesajtolás közben egy nyomásmérő óra mutatja a talaj ellenállását. Egy sajtolt cölöp 700 bar/50 t teherbírású. Több cölöp alkalmazásával meg lehet többszörözni a teherbírást, pl. több szintes épületeknél, társasházaknál
13. A sajtolt cölöp a lesajtolás közben tömöríti maga körül a talajt, ami nem elhanyagolható körülmény.
14. Sajtolás közben látható a meglévő alaptest és az eredeti talaj találkozási vonala. Az emelés először itt fog látszani, itt fog keletkezni először egy 1-2 mm-es kis rés, amikor a cölöp elkezdi felemelni az alapot, a házzal együtt.
15. A munkahézagoknál (pl.a falszigetelésnél) a szemmel alig látható technológiai réseket, kis repedéseket is összezárja.
16. Más megerősítési módszer nem képes a repedéseket ilyen kontrolláltan (bármikor leállíthatóan) összenyomni, összepréselni. Más honlapon nem láttam még ilyen videókat.
17. Garanciával, rengeteg referenciával.
Néhány fontos tulajdonságát egy kicsit részletesebben is elmagyarázom és megindoklom, hogy miért tartom messze a legjobb alapmegerősítési technológiának.
Mert a sajtolt cölöpözés a leghatékonyabb alapmegerősítési módszer, mivel minden cölöptest saját magát teszteli az adott helyen: ha megmozdítja az épületet felfelé, akkor egészen biztosan elérte a cölöphegy a teherhordó talajt, ha nem mozdítja meg, akkor még mélyebbre kell menni, különösen, ha közben a cölöpözési erő nem növekszik vagy netán még csökken is. Bizonyos értelemben a sajtolt cölöp néha hasznosabb, mint egy talajmechanikai fúrás, mert a cölöp pontosan ott jelzi, hogy hol van a teherhordó talaj, ahol a probléma van, közvetlen az alap alatt, ahol a süllyedés történt. Talajmechanikai fúrást, technikai okokból nem lehet az alaptest alatt készíteni, hanem csak pár méterrel távolabb az épülettől.
A cölöp sajtolás közben gyakran össze tudjuk zárni a repedéseket. A következő videón egy ilyen repedés összezárás látszik.
Itt egy másik látványos videó, több centis repedés összezárásról, cölöp sajtolása közben.
Jól látszik, ahogy a repedésen átszűrődő fénycsík eltűnik
Mert az összes általam ismert és nálunk használható alapmegerősítési módszerek közül az ilyen jellegű károsodások, süllyedések esetében a sajtolt cölöpözés a leghatékonyabb és legmegbízhatóbb megoldás, összehasonlítva egyéb technológiákkal. Sajtolt cölöpözés után gyakorlatilag nincsenk garanciális problémák, a repedések nem kezdenek ismét kinyílni.
Mert a cölöp sajtolás közvetlenül a meglévő alaptest alatt, lehetőleg a fal tengelyében történik, ott ahol a függőleges erők eredője átadja a terhelést az altalajnak.
A cölöp sajtolás az alap alatt történik, egy nyomásmérő óra mutatja az aktuális nyomás értéket.
Ez látható ezen a videón.
Mert vizuálisan lehet kontrollálni, hogy milyen állapotban van a meglévő alaptest, milyen a mélysége, szélessége, anyaga, szilárdsága milyen esetleges további megerősítésre (pl. alap köpenyezés vagy alapcsere) van szüksége az alátámasztáson kívül, lehet látni az alap alatti talaj anyagát, állapotát, hogy esetleg vizes-e, vannak-e benne üregek, repedések, lehet látni magát a sajtolási folyamat minden fázisát, annak a hatását az alaptestre, az épületre, s ha szükséges le lehet állítani vagy módosítani a sajtolási folyamatot, szükség esetén további megerősítés elkészítésére nyílik lehetőség.
Több száz alap mellé és aláásás és sok-sok év tapasztalata alapján kijelenthetem, hogy az alapok alatt nincsenek úgynevezett rések, üregek, kimosódások vagy csak nagyon ritka esetben (pl. belső szennyvízcső töréseknél). Azért nincsenek, mert ha lennének, abba ismét tovább, belesüllyedne az alap abba az üregbe és a fali repedés növekedne ennyivel.
A gravitáció mindenre hat még az alaptestre is.
Van viszont kötött talajok (pl. agyag) esetében víztől felpuhult talaj, amely elvesztette pl. a leszivárgó esővíz miatt a nyomószilárdságát vagy szemcsés talajok (pl. homokos) esetében finom szemcsék kimosódása miatti lazább talajszerkezet. De rések, üregek nincsenek!!
Több száz alap mellé és aláásásról vannak fényképeim, sehol nem látni a megsüllyedt alap ellenére az alap alatt réseket.
Mert a cölöp a sajtolás során tömöríti maga körül a talajt, csökken a hézagtényező, ami jót tesz az egész épület alatti talajtömegnek. Ez nem egy elhanyagolható mértékű tényező!
A talaj tömörség és a megfelelő teherbírású talaj elérése a legfontosabb két tényező egy épület alapozás számára.
Jól látható ezen a videón, hogy a cölöp a lesajtolás tömöríti a talajt maga körül.
Mert egy erőmérő óra mutatja, hogy mekkora erővel történik a sajtolás az adott pillanatban, ki lehet számítani a cölöp által alátámasztandó épületrész súlyát, hogy mekkora erőre van szükség az adott helyen, szükség van-e a kiszámított értéknél nagyobb erőre (a számításokban nem nagyon tudják figyelembe venni az épületszerkezetek együtt dolgozását, "összekapaszkodását", így gyakran sokkal nagyobb erő szükséges a megmozdításhoz, mint a számított érték) hogy a cölöp megemelje az épületet. Vagyis viszonylag jól méretezhető az eljárás.
Mert meg lehet figyelni, hogy a kiszámított épületsúly elérésének a környékén az alaptestet és vele együtt az épületet elkezdi emelni a cölöp. Ez látható az első videón.
Ez akkor következik be, amikor az adott helyen a cölöp lefelé sajtolásához nagyobb erő szükséges, mint amennyi a felette lévő épület súlya.
Ez természetesen szinte sohasem akkor következik be, amikor pont elérjük az irodában kiszámított épületsúlyt, mivel a számítás csak közelítő, függ az épületszerkezet szilárdságától, átboltozódási képességétől, a talaj jellegétől, az alaptest áthidaló képességétől, a méreteitől, vasalásától és még sok tényezőtől .
Mert vizuálisan megfigyelhető az alaptest alatti talaj és az alaptest között keletkező fokozatosan növekedő rés, amely az első jele annak, ha már elkezdődött az épület visszaemelése. Ezután az alapokon, falakon lévő repedések kezdenek el csökkenni, szerencsés de nem ritka esetben a repedések esetleg teljesen meg is szűnnek. Ilyen a címképen látható nagy repedés is.
Mert nagyon rossz alapozási viszonyok között is alkalmazható. Feltöltött terület, duzzadó agyag, üreges talaj esetén szinte az egyetlen olyan technológia, amely családi és társas házak megerősítésénél szóba jöhet. Azért, mert szinte bármilyen mélységig le lehet sajtolni a cölöpöt, egészen a teherhordó talajig.
Gyakran előfordul cölöp sajtolás közben, hogy a cölöp elér egy puha vagy laza talajréteget, s ilyenkor jelentősen visszaesik a nyomóerő, néha a fele értékre. Ekkor mindig tovább folytatjuk a lesajtolást, hogy átüssük ezt a nem kellő teherbírású réteget és hogy elérjük azt a kemény réteget, ahol az előzőekben leírt visszaemelést el lehet érni. Ilyen lehetőség nincs más technológiák esetében.
Ez a sajtolt cölöpözés lényege: addig sajtoni le a cölöpöket, amíg meg nem mozdítja felfelé az épületet!!
Ez az én mérnöki hitvallásom és nem az, hogy egy irodában előre kiszámított és megadott nyomóértéket és cölöp hosszat elérjen a cölöp.
Ezt a teherhordó réteget gyakran csak nagy mélységben lehet elérni, készítettünk már 8,5 m hosszú cölöpöt is, amihez ha a meglévő alapmélységet és az indító gödör mélységét (70 cm) is hozzáadjuk, akkor 10 m-nél is mélyebb talajrétegnél járunk.
Mert, olyan esetben amikor hagyományos utólagos aláalapozásra nincs lehetőség és ez akkor derül ki valamilyen okból, amikor az első aláalapozási szakaszt elkészítenék, akkor minden gond és feleslegesen elvégzett munka nélkül lehet folytatni a megerősítési munkát cölöpözéssel, mert a technológia nagyon hasonló az első lépéseknél.
Kőrösi István okl.szerkezetépítő mérnök (statikus)
Telephely: 2014 Csobánka, Ady Endre utca 69.
Mobil: +36 20 9764 581 E-mail: korosigeoterv@gmail.com
YouTube csatorna: Repedések, Kőrösi István statikus kivitelező