Gyakori hiba az, amikor egy repedés, süllyedés pontos okát nem tudják megállapítani és jön egy szakértő vagy egy kivitelező és azt mondja, hogy ezt és ezt kell csinálni és akkor megszűnik a probléma.
Mondják úgy, hogy nem készítenek a javaslat előtt előzetesen alapteltárást vagy geotechnikai vizsgálatot, azt sem tudják, hogy miből van az alap (kő, tégla, beton vagy semmi), azt sem, hogy milyen nély az alap (fagyhatár felett vagy alatt), milyen széles az alaptest és végül kb. milyen szilárdságú (kézzel kikapirgálható sóder szemcsék vagy visszaugrik róla a kalapács), milyen állapotú (megfelelő, máló, kitöredezett, üreges, zárványos) és persze azt sem tudják milyen a talaj (kötött, szemcsés, humuszos, laza, kemény, nedves, feltöltés, sziklás).
Ezen a honlapon a különböző alapmegerősítési módszerekkel több oldalon keresztül is foglalkozom. Látható, érthető, hogy minden módszernek megvannak az előnyei és hátrányai és nagyon sok tényezőtől függ, hogy hol, milyen problémánál melyik használható eredményesen.
Ha ebből a sok tényezőből, adottságból szinte semmit nem tud valaki, akkor hogyan képes ilyeneket határozottan kijelenteni, hogy itt most 80 cm mélyen alá kell betonozni vagy ami még rosszabb ötlet mellé kell betonozni?
Honnan tudja? Bele lát a földbe?
Sokszor még a repedés képet sem tudják helyesen felismerni, pedig azok elég sok mindent el szokott árulni, mert a repedések oka az a fizikai jelenség, hogy az építőanyagok (tégla, beton) a húzást nem "bírják" elviselni csak kis mértékben. A húzó és a nyomó igénybevételek egymáshoz viszonyított aránya 1:10 körül van. Ha egy erő, egy súly (pl. egy alaptest megsüllyed és húzná magával a falat is, mert az meg rajta van) meghúzza mondjuk a tégla anyagú falat, akkor nagyjából az a része, amelyik a süllyedő alaptest felett van az megy vele együtt, de az a része, amely olyan alaprész felett áll, amelyik még nem süllyed, az nem akar vele menni. A határvonal környékén ezért elreped a fal, nagyjából a húzási irányra merőlegesen.
Ezért kell mindig a repedésre merőleges irányban keresni a süllyedési helyet, a süllyedés okát.
Igen az okát is, mert nem elég a helyet azonosítani, az okot is ki kell deríteni (pl.járda hiány, esővíz nem jó elvezetése, stb) , s ha megvan, akkor azt az okot lehetőleg meg kell szüntetni (máshogy elvezetni a vizet, szilárd járdát kell építeni stb.), különben a süllyedés nem fog megállni a rosszul megválasztott megerősítési módszer elkészültének ellenére sem.
A repedések helye , iránya, mérete sok információt elárul egy értő szemnek. De még a nem műszakiaknak is ha érthetően elmagyarázza nekik valaki.
Az alábbi kis rajzokon ábrázoltam a leggyakoribb repedésképeket és azok okait.
Ezen a rajzon főleg főfalak és válaszfalak repedései láthatóak.
Ezen a rajzon pedig födém, tetőtéri térdfal repedései vannak.
Ha rossz a diagnózis vagy nincs is meg a probléma oka és csak találgatnak, hogy mi is okozhatta az adott esetben a süllyedést (hiszen mi más, mint találgatás pl. feltárási adatok nélkül elrendelni egy alap megerősítést), akkor nagy az esély arra, hogy nem a legjobb megoldást javasolják a probléma megoldása érdekében és persze arra is, hogy nem fog végleges eredményt hozni a megerősítési kísérlet.
Más oldalakon leírtam, hogy az egyes megerősítési módszereket mikor érdemes és mikor nem használni. Itt csak egy példát írok erre.
Megsüllyedt egy épület sarka az esővíz rossz elvezetése miatt vagy azért, mert eleve el sem vezették, hanem évekig odafolyt a rossz , repedésekkel szétszaggatott járdára az esővíz.
Megpróbálják a süllyedést, a repedéseket szakaszos alábetonozással kijavítani, 60 cm mély aláalapozást előírva egy 80 cm mélységű ismeretlen anyagú alapozásnál. Elkezdik a munkát és kiderül, hogy homokba rakott kőből áll a sávalap, amelynél ha aláásnak akkor a kötőanyag (erős habarcs) hiánya miatt a lazán összerakott kövek elkezdenek lepotyogni az emberek fejére, leomlik az alap egy része és ha a felette lévő fal is ilyen kőből van, akkor még a ház teljes sarka is leomolhat, magával rántva a padlószerkezet sarkát is.
Mi meg tudunk ilyen anyagú alapokat is erősíteni, de egy feltárással kezdjük s attól függően, hogy mit találunk, úgy, olyan módszerrel folytatjuk, amely ilyen esetben szükséges.
Vagy esetleg az előző esetben szerencséje van a kivitelezőnek és van egy normális , közepes minőségű, 70 cm mély beton sávalap, aláásnak méterenként 60 cm-t így kapnak egy -1,30 mélységű új alaptestet.
De ehhez szerencse kell, ami nem mindig van meg az életben.
Viszont ha az esővíz okozta talajpuhulás vagy kimosódás -2,0 vagy -2,50 m-ig történt meg (senki sem tudja, feltárás, talajmechanika ugye nem volt, a talajon meg úgy szemre semmi nem látszik, legfeljebb az, hogy kicsit nedves,) akkor az új alaptest alatt maradt 70-120 cm vastagságú felpuhult talaj réteg és a helyzet nem sokat javult az aláalapozással, legfeljebb az történt, hogy megnőtt az alaptest önsúlya így hiába került lejjebb a teherhordási sík, nem fog megállni a süllyedés a puha altalaj további összenyomódása miatt.
Példák sokaságát tudnám felsorolni, hogy az előkészítő munkák vagy a szükséges, alapos szakmai ismeretek hiánya miatt mennyi olyan esettel találkoztam, amikor a megerősítési munkák után ismét megsüllyedt, megrepedt az épület és meg kellett ismételni más, jobb módszerrel a megerősítést. Ez persze azt jelentette, hogy kétszer kellett kifizetni a tekintélyes, milliós nagyságrendű költségeket.
Ha Önök nem szeretnének ebbe a hibába beleesni , akkor azt javasolnám, hogy egy süllyedési probléma esetén kérjék meg az ajánlatot adó vállalkozót arra, hogy magyarázza el miért következett be ez a süllyedés, mi az oka, hogyan lehetne azt megszüntetni s a javasolt módszer hogyan, milyen elven működik, hogyan akadályozza meg a további károkat. Ha nem kapnak érthető, logikus válaszokat ezekre az egyszerű kérdésekre, akkor ne rendeljék meg a munkát tőlük.
Ha vannak további kérdései és szeretne kapcsolatba lépni velem, akkor legalább az elérhetőségét mindenképpen adja meg kérem, hogy minél előbb felhívhassam Önt!
Ha nem adja meg a telefonszámát vagy az E-mail címét, akkor nem
tudom visszahívni vagy válaszolni. Sokan gyakran csak a lakcímet adják meg,
de a mai internetes világban a levelezés már nagyon ritka és persze sokkal
lassabb is úgy a kapcsolatfelvétel.
A kapcsolat felvétel gyakran néhány órán belül is megtörténhet, mivel sokszor megnézem napközben is az E-mail-jeimet.
Ha képeket is tud vagy szeretne küldeni, akkor kérem inkább egy E-mailt szíveskedjen küldeni.
A sok és jó fénykép felgyorsítja a probléma megoldását, segít abban, hogy már a tárgyalásunk első fázisában esetleg meg tudjam mondani a süllyedés, a repedések lehetséges okát, az esetleges javítási technológia kiválasztását, vagy akár egy első költségbecslést. Ha felhívnak telefonon, akkor elmondom szívesen, hogy milyen fontos fényképek szükségesek a probléma pontos megismeréséhez. A repedések helye, iránya, száma sok információt elmond annak, aki ismeri a természetüket
Ha nincs ideje vagy lehetősége egy E-mailt megírni , akkor kérem hívjon fel
Mobil: 06-20-9 764581
E-mail: korosigeoterv@gmail.com
Youtube csatornám: (51) Repedések,Kőrösi István statikus mérnök kivitelező - YouTube