Nem foglalkozunk drénezéssel, de annyit azért elárulhatok, hogy ahogyan manapság a drénezést elkészítik - azt képzelve, hogy az működni is fog - az csak kárt fog okozni de hasznot nem.
Nem azt állítom, hogy a drénezés egy haszontalan dolog. Ellenkezőleg! Ha valaki tisztában van az alapfogalmakkal és a rendszer működésével, akkor jól megépített, működő rendszereket lehet vele létesíteni és nagyon hasznos megoldás tud lenni bizonyos feltételek megléte esetében.
De nem úgy, hogy valaki bedobja a drénezés szót, mint egy csodafegyvert, hogy az kell ide, de úgy teszi ezt, hogy még azzal sincs tisztában, hogy egy be sem szintezett, földön vagy kavicságyon fekvő lyukacsos csőben a víz nem fog hosszirányban folyni, mert az első lyukon bejutó víz a másodikon kifolyik a csőből. Még az sem mindegy, hogy a kb. 90 fokonként elhelyezkedő lyukak hogyan helyezkednek el éppen a lefektetéskor (most tekintsünk el attól, hogy egy tekercsből lehajtogatott csőkígyó hogyan fog szépen lejtésben elhelyezkedni a gödörben, hullámhegyek és völgyek nélkül).
Ha a lyukak éppen pont felül és alul , illetve két oldalt vannak, akkor felül be alul kifolyik a víz. Ha kicsit el van fordítva a cső, akkor oldalt tud bejutni a víz (ha valamilyen módszerrel pont odaterelik) és akkor a cső aljában folyik (ha jól van beszintezve) vagy pang (ha nincs jól beszintezve) a víz az oldalsó lyukak szintjéig. Ha ennél több víz kerül a csőbe, akkor az oldalsó lyukakon kifolyik a felesleg.
Itt balra látható egy dréncső vízpróbája. Annak ellenére, hogy direkt a felső résre folyatom a vizet, egy csepp víz nem jön ki a végén. Ugyanez történik a kulé kavicsba helyezett dréncsőnél is. Ott miért működne máshogyan? Egy ilyen kialakítású drénezés nagyon sok kárt tud okozni, főleg ha egy őrült még az esővíz lefolyó csövet is ebbe fogja bekötni. Sajnos többször is láttam már ilyen borzasztó megoldást.
Mutatom, hogyan készült régen a drénezés, bal oldalon, a régi, bevált módszerek és lejjebb a jobb oldalon egy nemrégen látott szakvéleményben szereplő "mai drénezés".
Ezen a rajzon látszik, hogy egy átgondolt rendszer, sokféle anyagot kell felhasználni, hogy jól működjön. Ez a módszer legalább 100 éves múltra tekint vissza már, de régen természetesen még más anyagok álltak a rendelkezésre. Műanyag dréncső helyett kőagyag csövek vagy perforált azbesztcement csövek léteztek. Hatalmas mocsarakat csapoltak le ezzel a módszerrel, eredményesen.
Az a vastag vonal az ábrán a homok réteg alatt, az a vízzáró réteg, amely odavezeti az elvezető csőhöz a talajba bejutó vizet.
Itt jobbra látható a mostanában készítendő drénezésről egy "részletrajz".
Azt hiszem a különbség (és a tervezői felületesség ) jól látható a két rajz között, felül a régi rajzon a részletek ki vannak dolgozva, régebben valamilyen módszerrel odavezették a vizet a dréncsőhöz, manapság pedig odarajzolnak pár kék nyilat, hogy víz arra menj.
Hallott vagy olvasott valaki már bármilyen logikus magyarázatot egy ilyen, rosszul megépített dréncső működéséről?
Hogy, az a talajba kerülő vízcsepp miért akarna a kék nyíl felé, oldalra szivárogni, amikor a gravitáció lefelé vonzza?
Hogy ha a víz valami módon odakerül ebbe a gödörbe, akkor hogyan is jut bele? Kb. 20 cm-ként 4 pici lyuk van rajta. Ha a víz eléri a csövet és nem pont valamelyik lyukhoz érkezik pontosan, akkor nem jut be, hanem lecsurog a cső külső felületén, majd tovább a cső alatti talajba.
Hogy ha véletlenül mégis belekerül a lyukacsos csőbe, akkor miért nem folyik ki a következő vagy egy alatta lévő lyukon?
Hogy a cső végén hová folyik majd ki az összegyűjtött víz mondjuk egy sík terepen, ahol nincs komolyabb szintkülönbség?
Ha valaki Önöknek egy ilyen "rendszert" ajánl megépítésre, akkor csak tegye fel a fenti kérdéseket neki és ha nem tud rá értelmes választ adni, akkor inkább ne rendelje meg, mert egy későbbi, potenciális süllyedést kockáztatna vele.
Persze, ilyenkor mondják, hogy kell alá egy beton folyóka, majd abban lefolyik a víz. Igen, ha tartós,jó minőségű a beton, ha be van vasalva, hogy ne törjön darabokra pár év alatt a talajban végbemenő mozgásoktól ,ha jó a lejtése és ha a víz oda van terelve. Legalább 4 db ha.
Ugyanis a gravitáció miatt a víz nem szeret oldal irányban mozogni, csak akkor ha valami (pl. egy vízzáró agyagréteg vagy vízzáró fólia) arra kényszeríti. Ennek a preciz kialakítása, megfelelő tömörségű agyagréteggel, a megfelelő lejtéssel, ez hatalmas és költséges földmunkával járna. Helyette elkészítik ezt a keskeny munkagödröt, feltöltik kaviccsal, a dréncsövat betekerik geotextiliával (mennyi idő kell, hogy eltömődjön a finom agyagszemcséktől?), belelökik a csövet ebbe a gödörbe, különösebb szintezés nélkül és közlik kész a drénezés. Ja, esetleg az alap felé még felszámolnak egy jó drága drénlemezt is.
Na itt látható a bal oldalon az a híres dréncső (vagy draincső).
Felvetődhet a kérdés, hogy mi köze van a rosszul megtervezett és kivitelezett drénezésnek a keletkezett esetleges repedésekhez, miért sorolom a kiváltó okok közé?
Azért, mert ha úgy építik meg, mint a jobb oldali rajzon látható, akkor nem fog elvezetni semennyi vizet. Ha valahogy mégis belekerül ebbe a kulé kaviccsal kitöltött munkagödörbe eső vagy egyéb víz, akkor a hatalmas kavics darabok között a víz egy pillanat alatt leszalad, összegyűlik a gödör aljában és lassan elkezdi átáztatni az alap melletti és alatti talajt. Pont azt a részt, ahol az alapból a talaj részére a teherátadásnak meg kellene történni. Az eláztatott talaj megpuhul, s az épület a saját súlya miatt belenyomomódik ebbe a puha talajba. Ez maga a süllyedés oka. Vagyis a nem működő drén rendszer csak kárt okoz, hasznot nem. Gyakorlatilag a rendszer maga alá termeli a vizet.