Ez a jelenség is nagyon gyakori és ezzel kapcsolatban is elég sok a tévhit.
Nagyon sokan arra törekszenek, hogy egy meglévő épület bővítése során a meglévő és az új épületrészt összekössék és el vannak keseredve, ha a két épületrész között repedés keletkezik.
Márpedig ilyenkor, mindig keletkezik repedés, ez teljesen normális dolog és az összekapcsolás helyett én inkább azt mondom, hogy próbáljuk meg csökkenteni a süllyedés különbséget a két rész között és ne akarjuk összekapcsolni a két részt, hanem hagyjuk őket külön-külön mozogni, képezzünk a teljes épületszerkezeten végigmenő dilatációt (mozgási hézagot).
Ezt a dilatációt pl. nagyon egyszerűen ki lehet alakítani, úgy hogy mindkét épület csatlakozó éleihez nem rozsdásodó vakolósínt rögzítünk, majd valamilyen időtálló tömítő anyaggal kitöltjük a két sín közötti pár milliméteres hézagot.
A következő kis rajzon megpróbálom elmagyarázni a jelenség okát és az esetleges megoldást ennek kiküszöbölésére.
A problémának több oka is van, s ezek össze is adódhatnak.
A., Az ábrán látható, hogy az egymás mellé kerülő régi és új alaptestek alsó élétől húzott teherátadási rézsűk (ezek kb. 45 fokosak, de talajfajtától függően változóak) egymásba metszenek és az összemetszés által határolt földtömegben a terhelésből keletkező talajfeszültségek megkétszereződnek, kétszer akkora lesz ezen a kis részen a talaj összenyomódás, mint mondjuk a szélső alaptestek alatt.
Ez azt jelenti, hogy itt kétszer akkora és kétszer gyorsabb süllyedés keletkezik, mint a szélső falak alatt.
Ez azt eredményezi, hogy mindkét épület meg fog kissé süllyedni, még az eredeti, régi épület is, az amelynél elvileg már régen lezajlottak a süllyedések és megállapodott.
Persze nem ilyen egyszerű a dolog, ez a kétszer akkora süllyedés nem pont így van, ezt csak azért írom , hogy érthetőbb legyen a nem szakemberek számára is.
Ugyanis attól függ a süllyedés mértéke, hogy hány éve épült a régi épület, annak a süllyedése (minden süllyed, csak egyre lassabban) hol tart, mennyi zajlott le már belőle, attól is függ , hogy milyen a két épületrész önsúlya, mérete egymáshoz képest, mekkorák, milyen szélesek a régi és az új alaptestek, hogy hol történik az épület súlyának átadása az alapokra, milyen a födémek teherbírási iránya és még számtalan dologtól.
Egy dolog biztos: egy ilyen kialakításnál mindig bekövetkezik mindkét rész valamilyen mértékű süllyedése.
B., Mégis mivel lehet csökkenteni ezt az utólagos süllyedési folyamatot?
A b., pont alatt látható egy megoldás, de az nem tökéletes. Az új rész alá kerülő alapot extrém szélesre kell építeni, hogy a felület növekedése a talajfeszültség nagyságát (az épület súlyából az alap közvetítésével a talajnak átadott felületi nyomás, amely a talajban keletkezik) csökkentse. Ez minél kisebb, annál kisebb az összenyomódás.
Ezt még ki lehet bővíteni azzal a törekvéssel, hogy a szintek födém terhelését ne erre a falra adják át, hanem az erre merőleges falakra. Persze a falvégeknél azért így is van plusz teher.
C., Szerintem a legjobb megoldás az, ha megelőzzük a probléma kialakulását és az építési fázisban mindkét alapot alácölöpözzük, amelyek átveszik a terhelést és megakadályozzák a süllyedés megindulását .
Persze, mint minden ami az alapozásokkal kapcsolatos (és itt már hosszú oldalakon keresztül ezzel foglalkozom), ez sem ilyen egyszerű. A meglévő épületnél nincs gond a cölöp lesajtolásával, mert ott van már a régi épület, mint ellensúly, de az épület még nincs készen.
Erre három megoldás kinálkozik: kézzel levert cölöpöket készíteni , elég sokat, mert ezek kisebb teherbírásuak vagy kapcsolt cölöpöket készítve a meglévő épület súlyát kihasználva (de ezt a módszert nem szeretem, a kapcsolat bizonytalansága miatt) vagy meg kell várni, amíg elkészül teljesen az új rész (esetleg szélesebb alappal, mint a régi ) , minden jelentős súly rákerül (falak, födémek, tető), de még a a földszint padló nem készül el és ebben a fázisban elkészülnek az új rész alatt is a cölöpök (kb. 3 méterenként). Azt gondolom az utóbbi a tökéletes és legmegbízhatóbb megoldás.
A két épület rész között a keletkező repedés lehet egyenletes vastagságú függőleges repedés, lehet felfelé csökkenő függőleges (ez a leggyakoribb, mert mindkét rész egymás felé akar borulni) és lehet felfelé szélesedő függőleges is (ilyenkor valami gond szokott lenni az új rész szélső alapjával is, pl.kevés földtakarás vagy esővíz elvezetés probléma vagy rossz , feltöltött taljra épült.
Amennyiben ilyen jellegű problémája van és
szeretne kapcsolatba lépni velem, akkor legalább az
elérhetőségét mindenképpen adja meg kérem, hogy
minél előbb felhívhassam Önt!
Ha nem adja meg a telefonszámát vagy az E-mail
címét, akkor nem tudom visszahívni vagy válaszolni.
Sokan gyakran csak a lakcímet adják meg, de a
mai internetes világban a levelezés már nagyon ritka
és persze sokkal lassabb is úgy a kapcsolatfelvétel.
A kapcsolat felvétel gyakran néhány órán belül is megtörténhet, mivel sokszor megnézem napközben is az E-mail-jeimet.
Ha képeket is tud vagy szeretne küldeni, akkor kérem inkább egy E-mailt szíveskedjen küldeni.
A sok és jó fénykép felgyorsítja a probléma megoldását, segít abban, hogy már a tárgyalásunk első fázisában esetleg meg tudjam mondani a süllyedés, a repedések lehetséges okát, az esetleges javítási technológia kiválasztását, vagy akár egy első költségbecslést. Ha felhívnak telefonon, akkor elmondom szívesen, hogy milyen fontos fényképek szükségesek a probléma pontos megismeréséhez. A repedések helye, iránya, száma sok információt elmond annak, aki ismeri a természetüket
Ha nincs ideje vagy lehetősége egy E-mailt megírni , akkor kérem hívjon fel
Mobil: 06-20-9 764581
E-mail: korosigeoterv@gmail.com
Youtube csatornám: (51) Repedések,Kőrösi István statikus mérnök kivitelező - YouTube