Egy elég gyakran előforduló építési hiba, ami mindig süllyedéshez vezet: a félig alápincézett épület.
Mi lehet ennek az oka és milyen repedés árulkodik arról, hogy egy adott esetben erről van szó?
Ez egy kicsit bonyolultabb eset és a magyarázathoz szükséges lesz egy vázlat rajzra, amelyet erre az esetre készítettem. A rajzon a félig alápincézett épület okozta problémákon kívül más, fontos épületszerkezeti elemeket illetve az azok rossz elkészítése miatti problémákat is megpróbáltam ábrázolni.
Íme, alul van a rajz.
Ha esetleg a rajz nem mindenkinek érthető, akkor pár szóban összefoglalom a lényeget.
1., Ha félig alápincézett szerkezeti felépítést választunk (pl. nem kell teljes szintnyi pince terület vagy erősen lejtős a terep és így lesz a lehető legkisebb földmunka) akkor épül meg így a ház, illetve ha így épülne meg az lenne a jó. De nagyon sokszor nem így épül meg.
A fő gond az szokott lenni, hogy ugye természetesen ilyenkor először a pince épül meg, alulról felfelé építkezünk.
A pincének a földet egy munkagép kiemeli a szükséges méretben, illetve 1-1,5 m-rel nagyobbra, hogy biztosan elférjen benne a pince és hogy körbe lehessen járni a munkavégzéshez (szigetelések, vakolások stb).
Amikor a pince elkészült akkor visszatöltik mellé azt a földtömeget, amennyivel több földet emeltek ki a pincéhez képest, mivel ugye nagyobbra készítették a munkgödröt. Reménykedjünk benne, hogy visszatöltéskor 10-20 cm-ként rétegesen tömörítik a visszatöltést, de gyakran csak visszatolják a munkagéppel. Azután folytatni szeretnék az építkezést a felsőbb szintek megépítésével és ekkor jön a probléma.
Ha a felső, hátsó földszinti rész alapozását (ez kb. egy U alakú alap) egyforma mélységűre mondjuk a járda szinttől számítva a fagyhatárig leásva, -1,20 m mélyen építik csak meg, akkor ennek az U alakú alapnak a két szélső alap része (felső kicsi alaprajzon látszik) a rajzon látható és pirossal jelölt szint lesz, vagyis ez a szélső két alap ráfut a visszatöltött részre (sárga anyag a rajzon) és azon fekszik fel 1-1,5 m-en keresztül.
Természetesen a feltöltött talaj azonnal összenyomódik a fal és a felépítmény súlyától, hiszen az a kb. 90 % tömörségű feltöltés terhelés hatására szinte azonnal összenyomódik, igyekezve azt a 10 % meglévő hézagot összetömöríteni.
Ilyenkor a hátsó, földszinti épületrész eleje, a pince felé eső része fog megsüllyedni, ami egy lefelé szélesedő repedést fog produkálni, mindkét oldalon.
Ha a zöld színnel jelzett lépcsős alap készül el a két oldalsó fal alatt, akkor ez nem fog bekövetkezni, mert a csatlakozás vonalában azonos lesz a pince és a nem alápincézett rész alapozási síkja, s egyik alatt sem lesz elvileg visszatöltött talaj.
Erről a témáról olvashatnak még bővebben a feltöltött talajon való alapozás menüpontban is, ugyanebben a főmenűben.
A további menűpontokban megtalálja a sajtolt mikrocölöpözés leírását, amely módszerrel mi tökéletesen meg tudjuk szüntetni ezt az alapozási problémát, még utólag is.
Ilyen esetben gyakorlatilag a hátsó, földszinti épületrész pince felé eső végén sajtolt mikrocölöpökkel alátámasztjuk az alaptestet, átterhelve a terhelést a cölöpökre és úgymond átütjük, áttörjük a visszatöltött talajrétegeket, a cölöp ezeken a rétegeken áthatolva lejut a kemény (nem feltöltött) talaj rétegig, majd abban addig halad lefelé, amíg el nem éri a talaj ellenállása azt az értéket, amely megegyezik a cölöp feletti épületrész súlyával. Ha még ezután is folytatjuk lefelé lassan , óvatosan a sajtolást, akkor a sajtoló, a cölöpre rátámaszkodva felemeli a felette lévő épületrészt és sok esetben a keletkezett repedést is összezárja, eltünteti.
2., Van még itt egy nagyon fonos épületszerkezeti probléma, ezt is igyekeztem a rajzon ábrázolni.
Ez a hátsó, földszinti rész padlószerkezetének a problémája. Mi is itt a gond?
Ahogy a rajzon is leírtam, az alsó vasalt (vagy néha még csak nem is vasalt) aljzatbeton vasalása a hátsó és oldalsó alapokba gond nálkül beköthető, mert van hová. De ha a negyedik oldalát megpróbálnánk bekötni a pince falába, akkor át kellene lyukasztani a függőleges pincei falszigetelést, amit azért nem szoktak. Az nem azért készül, hogy szitává lyukasszák, hanem , hogy védje az épületet a talaj nedvességtől. Megjegyzem, ha nem így készítik el a pince és a földszint vízszigetelését (teknőszerűen) , akkor valahol lesz egy-két hibapont, s akkor olyan lesz, mintha ott sem lenne.
Viszont ha nincs ezen az oldalon bekötve a vasalás, akkor a kb. 10-12 cm aljzatbeton ezen pereme le fog erősen hajlani, mivel a visszatöltött talaj a pincei oldalon idővel össze fog tömörödni és kimegy az aljzat alól. Nagyon sokszor láttam ilyen jelenséget a pince fal mellett.
Egy ilyen vékony alkjzatbeton nem képes 5-6 m-es fesztávolságot áthidalni, nem arra van kitalálva, hanem a talajon való felfekvésre. Ezért fog lehajlani. de úgy hogy még a szigetelést is el fogja szakítani, szóval ugyanoda érkezünk, mintha átfúrtuk volna a függőleges szigetelét. Tönkre megy.
Mi lehet a megoldás?
Ha még nem épült fel az épület, akkor a rajzon látható kis vb. pillérekkel alá lehet támasztani ezt a peremet, de ezeket a kis oszlopokat rá kell állítani a pincei alap kiszélesített peremére, tehát ezt be kell tervezni előzetesen.
Ha már túl vagyunk a pinceépítésen és már nem tudjuk ezeket a kis oszlopkat és az alap szélesítést elkészíteni, akkor legalább az aljzatbeton peremét a pince felőli oldalon egy méretezett vasbeton gerendável merevíteni kell, önhordóvá kell tenni a lehajlással szemben. Ez is egy járható út. Vagy eleve 20-25 cm vastag vasalt aljzatot kell készíteni, amely a talaj süllyedése esetén átmegy "födémbe" és nem fog lehajlani. Ez azért egy elég költséges , végső megoldás. Nem ajánlom.
Mi a helyzet, ha már meglévő épület és bekövetkezett a süllyedés?
Hát az nem jó hír. Ennek a javítása nagyon komplikált, költséges és belső, nagy felfordulással jár.
Fel kell bontani a padlót, a szigetelést , az összes padlóréteget, alá kell ásni a vasalt aljzat alá és ugyancsak sajtolt mikrocölöpökkel alá kell támasztani a vasalt aljzatot és ha még annak ép a szerkezete, akkor akár vissza is lehet emelni a lehajlást. Padlófűtés esetén nem nagyon használható eljárás. mert a bontás során tönkre megy.
Ha az alsó aljzat vasalatlan vagy a lehajlás miatt már sok darabra eltörött, akkor ezzel a módszerrel már nem lehet rendbehozni a padlószerkezetet. Ebben az esetben sajnos nincs más hátra, mint a teljes vagy részleges (legalább a pincei fal környékén 2-3 m széles sávban) padló bontás, az esetlegesen rajta álló válaszfalakkal együtt. Ebből következik, hogy padlófűtés esetén ritkán vállalják ezt a teljes bontást is, mert akkor azt is újra kell teljesen készíteni.
De nagyon fontos, hogy ilyenkor nem az a megoldás, amit sokan javasolni szoktak, nevezetesen, hogy jól meg kell döngölni a laza feltöltést és visszaépíteni mindent. Ez azért nem megy, mert egy 2-3 m vastag feltöltött talajtömböt semmiféle eszközzel nem lehet nem hogy 100%-os, de még 90 %-os tömörségre sem tömöríteni, ez egyszerűen fizikailag lehetetlen. Legfeljebb a felső 20-30 cm-es rétegben lesz valami eredménye, de lejjebb semmi. Az sem megoldás, ha kiemelnék teljesen a visszatöltött talajt és rétegesen visszatöltenék, tömörítéssel. Egyrészt azért nem , mert még akkor is maradna benne hézagtényező, másrészt ekkor az oldal irányú megtámasztását elvesztő nem visszatöltött, eredeti talaj is megrogyna, kilazulna, még rosszabb lenne, mint előtte.
Természetesen teljes padlóbontásnál már nem lehet sajtolt cölöpökkel elkészíteni a stabilizálást, mert elbontottuk a megerősítendő padlót, nincs mihez kitámaszva sajtolni. De a stabil alátámasztásra szükség van, ezért ilyenkor a kézzel levert mikrocölöpök lesznek a jó és stabil megoldás, s a felettük elhelyezett erős vasalással ellátott új vasalt aljzat, majd a többi elbontott szerkezet visszaépítése.
Ha szeretne kapcsolatba lépni velem, akkor legalább az
elérhetőségét mindenképpen adja meg kérem, hogy minél
előbb felhívhassam Önt!
Ha nem adja meg a telefonszámát vagy az E-mail címét, akkor nem
tudom visszahívni vagy válaszolni. Sokan gyakran csak a lakcímet adják meg,
de a mai internetes világban a levelezés már nagyon ritka és persze sokkal
lassabb is úgy a kapcsolatfelvétel.
A kapcsolat felvétel gyakran néhány órán belül is megtörténhet, mivel sokszor megnézem napközben is az E-mail-jeimet.
Ha képeket is tud vagy szeretne küldeni, akkor kérem inkább egy E-mailt szíveskedjen küldeni.
A sok és jó fénykép felgyorsítja a probléma megoldását, segít abban, hogy már a tárgyalásunk első fázisában esetleg meg tudjam mondani a süllyedés, a repedések lehetséges okát, az esetleges javítási technológia kiválasztását, vagy akár egy első költségbecslést. Ha felhívnak telefonon, akkor elmondom szívesen, hogy milyen fontos fényképek szükségesek a probléma pontos megismeréséhez. A repedések helye, iránya, száma sok információt elmond annak, aki ismeri a természetüket
Ha nincs ideje vagy lehetősége egy E-mailt megírni , akkor kérem hívjon fel
Mobil: 06-20-9 764581
E-mail: korosigeoterv@gmail.com
Youtube csatornám: (51) Repedések,Kőrösi István statikus mérnök kivitelező - YouTube