A sajtolt cölöpözés a megsüllyedt épületek alapozásának megerősítésére olyan
mint a versenyautóknál a Forma 1
Messze a legjobb!!
A sajtolt cölöpözés előnyei címszavakban 17 pontban
1. A fal repedéseket össze lehet nyomni, össze lehet préselni, a megsüllyedt faldarabot vissza lehet emelni az eredeti helyére.
2. A sajtolt cölöp minden esetben saját magát teszteli: ha emel, jó, ha nem emel, tovább kell a cölöpöt lefelé sajtolni.
3. Minden munkafolyamat jól látható, ellenőrízhető, mérhető, méretezhető, sőt érezhető.
4. Nagyon rossz talajoknál is alkalmazható, feltöltés, kövér agyag, törmelék, mindegy, mert átmegy ezeken a rétegeken a cölöp.
5. 100 %-os, végleges, tartós megerősítés. Soha nem fog többé megsüllyedni a megerősített rész. Soha nincs garanciális panasz.
6. Kis helyigénye van a munkának, a gépeknek. Egy furgon nagyságú autóban a felszerelés nagy része odaszállítható.
7. A munkát sok évtizedes kivitelezői tapasztalattal rendelkező statikus mérnök irányítja. Gyakorlott, profi munkásokkal.
8. Minden cölöp egyben alap és talaj feltárás is. Látható az alap anyaga, mérete, állapota, a talaj jellege, állapota.
9. Egy megkezdett szakaszos aláalapozás - ha pl. rossz alatta a talaj - könnyen folytatható sajtolt cölöpözéssel.
10. Nagy mélységbe, gyakran 5 - 8 m-re levisszük a terhelést, egészen a teherbíró talajig.
11. A cölöp sajtolás függőlegesen, a megsüllyedt alap alatt, annak pont a tengelyében történik. Nem mellette. Nem ferdén.
12. A cölöp lesajtolás közben egy nyomásmérő óra mutatja a talaj ellenállását. Egy sajtolt cölöp 700 bar/50 t teherbírású. Több cölöp alkalmazásával meg lehet többszörözni a teherbírást, pl. több szintes épületeknél, társasházaknál
13. A sajtolt cölöp a lesajtolás közben tömöríti maga körül a talajt, ami nem elhanyagolható körülmény.
14. Sajtolás közben látható a meglévő alaptest és az eredeti talaj találkozási vonala. Az emelés először itt fog látszani, itt fog keletkezni először egy 1-2 mm-es kis rés, amikor a cölöp elkezdi felemelni az alapot, a házzal együtt.
15. A munkahézagoknál (pl.a falszigetelésnél) a szemmel alig látható technológiai réseket, kis repedéseket is összezárja.
16. Más megerősítési módszer nem képes a repedéseket ilyen kontrolláltan (bármikor leállíthatóan) összenyomni, összepréselni. Más honlapon nem láttam még ilyen videókat.
17. Garanciával, rengeteg referenciával.
És mi a helyzet az egyéb alapmegerősítési megoldásoknál?
Ezt az előzőekben leírt visszajelzést vagy öntesztet sem egy talajmechanikai vizsgálat, sem más alapmegerősítési módszer nem tudja produkálni. És egyik technológiával sem lehet a repedéseket kontrolláltan összenyomni, az épületet olyan mértékben visszaemelni, amilyen a honlap címképén látható!!!
Talajmechanikai fúrást 1-3 helyen készítenek és sohasem az épület alapja alatt (technikai okokból). Nem kapunk előzetesen pontos adatokat az alapok alatti talajrétegek tömörségéről. Pedig pont az alap alatti talaj állapotáról lenne jó megtudni, hogy milyen a teherbíró képessége, hiszen ott történik az épület terheinek a talajra való átadása.
Kézi, normál, utólagos, szakaszos aláalapozás esetén korlátozott a mélység (a nagy mélységű kézi földmunka veszélyes és nagyon drága) amit kézzel ki lehet emelni és visszajelzés sincs, hogy elég mélyre lementünk-e (ha kisebb az aláalapozás mélysége, mint az alap alatti felpuhult, vagy fellazult rész , akkor az aláalapozás alatt ott marad még egy réteg a puha talajból, s akkor semmit sem ér ez az elvégzett munka, sőt a súlynövekedés után még jobban belesüllyedhet az épület a puha talajba) és ezzel a módszerrel nem lehet megemelni az épületet. Erről és a következő pontban leírt mellébetonozásról az "egyéb szerkezet megerősítések" menűpontban lehet további részleteket megtudni.
Meglévő alap mellébetonozás, értelemszerűen nem ér semmit, mert nem megtámasztani kell egy alapot, hanem alátámasztani. Oldalról, pont a talajnak azt a részét cserélik ki betonra, amely nem vesz részt a terhelés felvételében. Az épület terheit az alap alatti teherátadási rézsű ( az alaptest alsó síkjának külső és belső oldaléléből húzott kb. 45 fokos síkok által határolt talajrész) belső földtömege veszi fel. Ha már valaki a talajt szeretné valamilyen módszerrel megerősíteni és így megakadályozni, megállítani a süllyedést, akkor ezt a teherátadási földtömeget kellene stabilizálni.
Mi ezzel, a szinte lehetetlen feladattal nem is próbálkozunk, hanem a cölöpök nagy mélységű lesajtolásával olyan mélyre visszük le az alapozási síkot, ahol már semmi gond nincs a talajjal.
A melléalapozásnál még a meglévő alappal való együttdolgozás, a kettő valamilyen összekötése is problémás lehet.
Kézi , utólagos aláalapozást olyan esetre javaslom csak, amikor nincs süllyedés, repedés, csak valamilyen okból pl. pince padlószint süllyesztés vagy a fagyhatár elérése a cél. Ilyenkor valószínűleg teherhordó talajon áll az épület (ha nincs repedés) , s elegendő az alapsík mélyítés kisebb mélységig is. Azonban a munkavégzés technológiája miatt van egy minimális alapmagasság, amit kivitelezni lehet, ez minimum 50-60 cm. Jókat mosolygok akkor, amikor 30 cm-es aláalapozást ír elő a tervező kolléga. Akkora helyre mekkora munkás vagy szerszám fér be?
A talajszilárdítás szerintem nem alkalmazható hosszútávra, minden esetben eredményesen sávalapok alatt, mert tudtommal a legtöbbször nem készül előtte alap feltárás, talaj vizsgálat. Ezért az a téves feltételezés sem derül ki (amin a technológia alapul) , hogy az épület alapok alatt üregek, rések vannak és azokat igyekeznek kitölteni valamilyen lepréselt anyaggal. Ugyanis nincsenek ilyenek az alapok alatt. Ha lennének, akkor az épület nem várná meg ezt a beavatkozást, hanem belesüllyedne ebbe az üregbe.
Nem érthető hogyan lehet egy alaptestet roncsolásmentesen úgy átfúrni, hogy nem tudható, hogy az milyen mély, milyen széles, miből van és hol fog kilyukadni a fúró. Az alapsík alatt, kívül vagy belül. (szakértéseim során láttam több olyan esetet, ahol az anyag nem az alap alá, hanem ezért, belül a padlószerkezet alá került és felnyomta a parkettát) gyakran nincs visszajelzés, nem tudni hova jutnak ezek az anyagok, sokszor nem oda kerül, ahol szükség lenne rá, nem lehet kontrolláltan visszaemelni az épületet, nem lehet hirtelen leállítani (ha esetleg emel valamit) , nem látni mi történik a talajban. Az sem mindegy, hogy milyen talajba, milyen anyagot juttatnak le (szemcse nagyság probléma) és hogy milyen évszakban (nedves vagy száraz a talaj). Még olyant sem láttam, hogy utólag készítettek volna próbafúrásos mintavételt a megszilrdított talajból, hogy megmutassák a megrendelőnek a teherhordó talaj telítettségét.
Vannak még injektált, fúrt mikrocölöpök, de azok sem az épület alap tengelyében készülnek, nem függőlgesek, nagyon kicsi átmérőjűek, kis teherbírásuak, ugyanazok a problémák, mint az előző pontban.
A Jet-Grouting eljárás családi házas megerősítésekre a nagy gépigény és a több milliós felvonulási költség miatt nem nagyon jöhet szóba, nagyon drága eljárás és ugyancsak nincs visszajelzés a megfelelőségről, nincs repedés zárás, nem látható mi történik.
A sajtolt cölöpözés nem igényel óriási gépláncot, viszonylag kis helyigénye van.
A cölöp sajtolást akkor tekintem eredményesnek és befejezettnek, ha sikerül a keletkezet repedések jó részét összezárni, összenyomni.
Ebben az esetben biztos, hogy a cölöp tartja az épületet és nem tud tovább süllyedni. Repedés összezáródásokat és a technológia munkafázisait a YouTube videók lapon vagy a YouTube csatornámon meg lehet nézni.
Kapcsolat felvételhez legalább az elérhetőségét mindenképpen adja meg egy rövid levélben, hogy minél előbb kapcsolatba léphessek Önnel!
A kapcsolat felvétel gyakran néhány órán belül is megtörténhet, mivel sokszor megnézem napközben is a levelezésem.
Mob: 06-20-9 764581
E-mail: korosigeoterv@gmail.com
YouTube: Repedések,Kőrösi István statikus mérnök kivitelező - YouTube